Kurzusok

Ha szeretnél a történelem, szociológia, irodalom, politikatudomány és antropológia alapkérdéseiről eszmét cserélni egyetemi tanárok kurzusain…

Ha szívesen beszélnéd át kiemelkedően fontos szerzők műveit, vitába bocsátkozva, közösen gondolkodva tanárainkkal és a többi diákkal…

Ha a továbbtanulásra nem volt lehetőséged (például családi, anyagi vagy munkával kapcsolatos okokból)…

…jelentkezz a Közép-Európai Egyetemen szervezett ingyenes Socrates-kurzusokra. Következő óráink januárban indulnak, élőben a Közép-Európai Egyetem budapesti kampuszán.

Mit kínálunk

Képzéseinkre bárki jelentkezhet, akár olyanok érdeklődését is várjuk, akik a középiskolát sem fejezték be, és nem jártak felsőfokú képzésre. A budapesti órák nyelve magyar, témáik számos tudományágon átívelnek, mint például a történelem, irodalom, filozófia, művészettörténet, szociológia, antropológia, politikatudomány kérdései. Az órákat, melyek kiscsoportos diskurzusra épülnek, a Közép-Európai Egyetem és más intézmények oktatói tartják. 

Óráinkat este (6-8:30) tartjuk, és a kurzusba kulturális program-elemeket is beépítünk, melyekre más idősávban, akár hétvégén is sor kerülhet. A képzés ingyenes, minden tananyagot a szervezők biztosítanak. 2022-ben kurzusaink januártól márciusig (2 kurzus), illetve márciustól májusig tartanak 11 héten át. A választott kurzusukat teljesítő diákjaink oklevelet kapnak.

2023. január elején induló kurzusaink (jelentkezés itt):

KORÁBBI KURZUSAINK

Bejárható terek — akadálytalan világ

A kurzus azt járja körül, mi a társadalmi igazságosság, és hogy jelenik meg a mindennapi életünkben, a városi terekben. Szép- és szakirodalmi olvasmányokon keresztül vizsgáljuk, milyen hatalmi viszonyok szabják meg a városok kialakítását, és hogyan válik egy városi tér bejárhatóvá. Megpróbáljuk megérteni egy fogyatékossággal élő ember térélményét és mindennapi tapasztalatait, és azt, hogy hogyan kapcsolódik össze az akadálymentesség a társadalmi igazságosság kérdésével. Közben áttekintjük a fogyatékosság kulturális ábrázolásait, a sztereotípiák kritikus elemzésére törekedve.

Zene és egyéb mindennapi tárgyaink

A kurzus első felében a zenét vesszük szociológiai górcső alá, az észak-amerikai feketék emancipációs mozgalmaitól a jazz világhódító útján át egészen a kelet-közép-európai underground zenei színterek működéséig. Arra keressük a választ, hogyan mutatkoznak meg a társadalmi egyenlőtlenségek a zene világában különböző osztályhelyzettel, rasszal, identitással való összefüggésben. A második felében a jelenkor régészetének eszköztárával körüljárjuk, milyen információkkal bírnak a személyes tárgyaink a korról, amelyben születtek, a későbbi korokról, amelyben használták őket, és rólunk, jelenlegi tulajdonosaikról. Megvizsgáljuk, hol kezdődik a jelenkor, és hol végződik a múlt, például a Kádár-kockák, az automobilitás vagy a street art régészete kapcsán.

A modern állam és az európai értékek

Szakirodalmi olvasmányok, egykori dokumentumok és történelmi vonatkozású filmek segítségével megvitatjuk, hogy hogyan fejlődött ki a modern európaiság, mint értékrend. A felvilágosodás korától napjainkig tematikusan tekintjük át, miként alakult ki az egyéni szabadságjogok és a társadalmat átszövő szolidaritások rendszere, például a demokratizálódás, munkásmozgalom vagy a holokauszt története kapcsán. A kurzus második felében pedig azt nézzük meg, hogy hogyan alakult ki a modern állam, mint a mai politika meghatározó kerete. Meglepő, de a modern nemzetállam egy történelmileg újszerű képződmény, létrejöttének megértéséhez a politikai filozófia, a közgazdaságtan, az antropológia és egyéb területek vonatkozó irodalmához nyúlunk vissza.

Kultúrák, ifjúság, fenntartható jövő

A kurzus azt vizsgálja, hogyan értelmezhetjük a különböző kultúrákat. Olvasmányokon keresztül elemezzük, mik azok az emberi jogok, és hogyan kapcsolódnak a fenntarthatósághoz, és hogy miért van az, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek gyakran újratermelik magukat. Megvitatjuk, vajon érdemes-e „politikailag korrektnek” lenni, és miért van a fogalom körül ekkora felzúdulás? A kurzus második fele az ifjúságra fókuszál: megnézzük, hogyan töltik szabadidejüket az Y és Z generáció tagjai, milyen közösségi tevékenységeket végeznek, és mennyire aktívak az offline térben, illetve az online közösségekben. Sorra vesszük, milyen kihívásokat rejt az ifjúsági korosztály kutatása, és mi derül ki a kutatásokból a fiatalokról és civil részvételről, önkéntességről, közösségi kapcsolódásokról.

A szólás szabadsága és ennek korlátai az ókori Athéntól a globális faluig

Gábor Sámuel és Haraszti Miklós

hétfőnként, 18:00-20:30

A kurzus a szólásszabadság társadalmi hatásait és korlátait vizsgálja két fő korszakban: a klasszikus kori Athénban, ahol az európai irodalom, színház, művészet és filozófia megszületett, és napjaink modern médiájában.  A kurzus első részében klasszikus művek (köztük Arisztophanész Felhőkje és Szókratész védőbeszéde) kerülnek sorra, a második részben a viták alapjául politika- és médiaelméleti művek szolgálnak.

Szabadság mint politikai eszme és gyakorlat

Schweitzer András és Szántó Diána

csütörtökönként, 18:00-20:30

A kurzus a szabadság fogalmának politika- és gazdaságelméleti megközelítéseiből kiindulva közelít az 1989 utáni magyarországi átalakulás gyakorlati problémái és a mai nyitott társadalmakat fenyegető veszélyek felé.  Körbejárja, miképp viszonyul a liberalizmus a bal-jobb dichotómiához, a populizmushoz, a magán- és köztulajdonhoz, a közjavakhoz és az igazságosság eszméjéhez.

A társadalmi jelenségekkel kapcsolatos mindennapi tapasztalatokat összekapcsolja a társadalomtudományok elméleti eszköztárával, azért, hogy egy tágabb keretben nyújtson értelmezést a helyi szinten is érezhető, globális társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokról.